Az Őshangyák Istene - Mítoszok és Legendák 1. rész
2023. 10. 22. Phantom Games, Veszélyes faj, amatőr kategória
Prológus
"És történt vala, hogy Természetanya gyermekei elregélék egyik hadjáratuk történetét ősellenségük, a quwarg nép ellenében." - Rughar, a gnóm ősmágus.
"- Gyermekeim! Hű alattvalóim, kik bennem hisztek! Ismét felütötte fejét a quwarg szenny, mely az idők kezdete óta okoz nekünk potrohcsavarodást, ám ezúttal le fogunk csapni Úrnőnk, Sheran nagy kegyelméből!
- Áldassék minden hangyák anyja! - Zúgta a boly.
Legyetek résen fiaim, az ellenség ott leselkedik minden bokorban. Ha nem figyelünk oda és irtjuk ki magvában, akkor nevenincs borzalmaknak lehetünk újra szemtanúi. Gondoljatok csak a Kiégett Földre!
Szükségünk lesz a legjobbjainkra és hirhedt Inváziómesterünkre, hogy hatékony, és gyors csapást mérhessünk ezekre a fertelmekre!
- Éljen soká Istenünk!
Hogy én ki vagyok? Zi' qualic néven vagyok ismeretes. Van aki legendának tart, én egyszerűen csak egy a bolyáért bármire hajlandó katona vagyok. Ám ha a népet kérditek, hadvezér vagyok, és ez pedig az én történetem."
Nos, hölgyeim és uraim! Üdvözlök mindenkit a mai történelemórán, ugyanis egy mítoszt igyekszünk feleveníteni közösen. Ez pedig nem más, mint a hírhedt, novellákból ismert őshangya pakli. Az előző cikkben megigértem, hogy egy igazán különleges cikket hozok, így meg is adtam nektek. Akinek van kedve egy elmebeteg utazáshoz, tartson velem és Zi' qualic-kal, a legendás őshangya hadvezérrel ezen a HKK irodalomtörténelmi utazáson.
Olvassátok sok szeretettel Zi' qualic történetét, melynek címe: Végső visszaszámlálás.
{Paklitörténet}
Nos, sokan felmordulhatnak, hogy de miért ezek? "Miért nem goblin mező, vagy quwarg, vagy sárkány, vagy VALAMI??" Nos, ezek a srácok a szívemhez nőttek anno, amikor az őshangya zén megjelent. Aztán most, ahogy végre felülmúltam önmagam HKK jatéktudásban is, úgy éreztem a fiúkkal meg kell mutatnom mindenkinek, hogy mire képesek. Elkezdtem az új hangyákkal játszani itthon, és sorra jöttek a kombók, meglepetések amiket rejtegetnek. Ekkor lett végleges, hogy őket akarom futtatni fajon most már, és nekiestem.
Döntenem kellett, hogy a hangya követő, sheran követője, vagy az ősi rúna lesz a választottam ezen a napon. Sokat gondolkodva a hangyakövető nyert, mert bár sheran nagyon erős, de az, hogy egy quwarggal nyit a másik, az a nagy esélyes angyal ellen is jó. A plusz egy vp annyira nem zavart, mert van pár hangya akik ezt megtiltják, valamint iszinyatosan meg tudok indulni így. Ha betörik se gond, mert a quwarg ott lesz, és igyekeztem követőtlenre összetenni a paklit. Az ellenfél pedig egy vadidegen faj ellen nem fog törni, mert nem tudja mire számíthat. A lények egy része ősmágiás, nem olcsóbbítható, hisz 1 vp. A háló tud nagy gond lenni, de azt pedig i telligens játékkal meg lehet oldani szintén. Az ami hatalmas bajom volt, a funkciók kicsavart volta. Kánterek: specifikus dolgokra. Leszedés: több lépés. Hát igen, nem segített sokat a helyzeten, de egy lapból meg tud úgy indulni nagyon nagy eséllyel, hogy megvadulsz, megőrülsz. Wincon: Quwargokat telepítek az ellenhez és a harcosok miatt ezret sebezve berohannak a hangyáim, vagy a technikus K-ra 5-öt sebezve szétszedi az ellent, illetve a halálra izmozott őshangya here is tud verekedni rendesen. Nagyon pörgős a pakli alapvetően, így bíztam az esélyeimben természetesen. A céheket amiatt tettem be, mert a sárga tud erőforrást adni, valamint nyeréskor bebiztosít, illetve a fehérek le tudják fogni az ellent, segíthetnek követőket törni, vagy épp behúzni amit akarok.
A here + teki kombót korláttal ismeritek, de ide adja magát a dolog. Az ellennél a quwarg pedig automatikusan izommal adja a herét, ami bizony sokat jelent. A hangyáim is hivatkoznak erre a quwargra, szóval extrásak lesznek.
Alább olvasható a teljes lista, és tényleg igyekeztem valahogy megdobni őket ahogy lehet.
Paklilista:
A side tartalmazott pár ízes lapot azért, mert mindenkinek jár a meglepi. Nem?
Az, hogy nem teljes playset volt a kánterhangyákból, az amiatt volt, mert sehol nem kaptam belőlük sajnos.
Most pedig folytatódjék Zi' qualic kalandja!
1. Fejezet - Behálózva
Papa - Mérgező rakshallionos pókok
"Ahogy expedíciónk úrnőnk erdejében barangolt, apró neszekre lettünk figyelmesek a katonáinkkal. A sötétség nyolc szemmel pislogott ránk mindenhonnan... a társaink gyanakodtak, hogy itt gond lesz. Aztán megjelent Aliza, az ezerszemű mátriárka a nyolclábú csatlósaival, és az oldalán egy ismerős alak... olyan mint mi, de VÖRÖS!!! Quwargok... A quwargok megfertőzték úrnőnk erdejét, és bizony ezt nem hagyhatjuk annyiban. Péter pedig amint meglátott minket, ránk uszította tarantelláit. Biztosan az a nyomorult quwarg beszélte tele a fejét. Nincs más választásunk, meg kell állítsuk őket!"
Nos, az első ellenfelem Papa volt egy Mérgező Rakshallionnal.
Örültem, hogy nem goblin mezőt hozott azért, és kíváncsi voltam milyen lesz élesben a hangyasereglet. A reakcióvédelem és a célozhatatlanság (bár törhető a követő) rémisztő volt. Amire számítottam, az a Manaszövő és egy hirtelen lerohanás akár egy targantulával. A kezemben volt egy technikus, aki - mivel a pókok is sheranok - simán szétlőheti őt 5 sebzésekkel két kör alatt. Mellé jött két szánalmas teknős is, így a terv adott volt. Minden áron megóvni a hangyát velük, és az ősmágiás tekivel visszapattintgatni a pókokat, mihamarabb lerendezni és side-olni egy hatalmasat. Ez működött is ahogy kellett, majd jött az utolsó kör. Papa -3 életpont, majd egy irdatlan hoki, és visszahozta. Ezzel el is ment a meccs. No meg az idő is. Szép volt!
"A pókok behálóztak minket... a technikusunk - aki legeszesebb tagunk - igyekezett kiszabadítani minket és elfogni mind az áruló Alizát, mind a most már haldokló quwargot. Imádkoztunk Istenünkhöz, és utat mutatott! A pókok királynője végül lefegyverzett bennünket, és ahelyett, hogy kivégzett volna minket, elengedett Sheran úrnő parancsára. Békét kötöttünk, és továbbengedett bennünket azzal az intelemmel, hogy a tengereken túl kell megkeresnünk a Quwargok titkos laboratóriumát, ahol maga Nord, az ősmágusból vált Isten készíti elő őrült terveinek nagy fináléját, és ebben a Quwargok is hatalmas szerepet játszanak."
4-2 oda
2. Fejezet - Hiszek egy Istenben
Szombati Mátyás - Raia követős angyalok
Matyi egy számomra nem meglepetés fajt, az angyalokat hozta. Top tier, alapvetően is univerzális faj, így a meglepetésben bíztam. Be is jött, mert minden lapom vegyes érzelmekkel fogadta, és láttam a szemében, hogy most nem tudja mi lesz. Ebben a csatában a taktikusok uralkodtak a részemről. Igen csak meglepte az egyedi, sose látott szöveg: ha megakadályoz valamit, megint én vagyok. Ugye, hogy érdekes ötlet?
Nem mertem megint csak törni a követőt, mert inkább egy hokisabb játékra vágytam, ahol az életpontom csak erőforrás lesz. Jött is a here, teki, kidobta Raquel haragját, én pedig kicsit örültem is, mert azért ez nem rossz kártya. Majd amikor megint jött volna a here, angyali kórus szava, ám a kapott quwargok miatt már nem tudott kisülni rendesen. A funkciók hiánya viszont nagyon kiütközött nálam, amiről a faj tehet, hiszen nagyon drága a rendes kánter bele, és leszedése sincs sok ami nem sok lépéses. Bajban voltam, de a technikus ismét segítségemre volt, hogy megtizedelje az angyalokat. Egy idő után elvitte Raquel magához, de addig is volt időm megoldást találni. A geológusok is gyógyítottak, így talán picit fel tudtam lélegezni. Aztán az angyal tempó nagyra nőtt, én pedig befulladtam egy dupla Sheran oltára topdeckbe. A folytatásban megjött maga az Inváziómester, és egyetértettünk a bíróval mindhárman, hogy itt bizony mókás dolgok fognak zajlani. Megérkezett egy másodperc alatt egy halom hangya, valamint egy keltetővel dupláztam a harcmestereket egy jó kis lapvisszavételhez. Igyekeztem egyszerűen túlterhelni az ellenfelem, majd harcossal kivégezni. Ez ment egy darabig, majd jött egy jól irányzott Védőangyal, meg egy halom token. De azért megpróbáltam. Nem?
Ezt az egy meccset játszottuk le, de itt kemény háború volt. Élveztük mindketten.
"Utunk a pókveszedelmet kihevervén egy tisztáson folytatódott, ahol a phua-kúpokkal tarkított réten egy ősi, magához Raia istenhez emelt templomot találtunk. Raia szövetségben állt akkoriban Sherannal, így nem volt félnivalónk. Ekkor a templom harangjai megkondultak, és bolyunk legjobbjait inzultáló kifejezések hangzottak el kórusként a templom rejtekében. Valami nem stimmelt, így felderítőnk belopakodott, majd amikor visszaért a szörnyű hírrel, hogy quwargok tanyáznak benn, és hipnotizálták a bent tartózkodó papot, Nil Abiondit, aki egy isteni nyelven hangzó rituálét folytat. Berontottunk hát, és megpróbáltuk megmenteni a papot, de késő volt. A rítus okán a föld remegni kezdett, a mennyek kapuja pedig megnyílt. Nem tudtuk elképzelni mi történhet, de felkészültünk a harcra. Az égből Kissebb Angyalok záporoztak, így technikusunk, és szabotőrjeink a harcosokkal azonnal akcióba lendültek. Véres és lélekrengető harc volt. A quwargok pedig özönlettek. Bizony mondom néktek, egy ilyen összecsapás megingatna titeket Raiában bizony! Az angyalokkal nem bírtunk, de a quwarg veszélyt el tudtuk hárítani bátor társaimmal. Sokan vesztünk oda, és mind elpusztultunk volna, ha Raia nem lép közbe és oldja fel a hipnózist Nilről. A katonák remegtek, de Raia áldásával a quwargoktól megtisztítottuk a helyet. A pap jegyzetei szerint meg kell keresnünk Leirát, a szirének legendás úrnőjét, ugyanis tőle kell megszereznie Nordnak azt a Zant, amivel felégette Ghalla nagy részét. Bele se merek gondolni mire készülhet most..."
4-2 oda
3. Fejezet - Tömeghipnózis?
Dóczi Roland - Hegymélyi keltető burástyákkal
"Roxatba indultam társaimmal Bhemsy Vaall hajóácsot keresve, akivel meg tudtunk egyezni, és a kért hajót a bolyunk harcosai számára Alanorhoz közel, a tengerpartra fogja kikészíteni. Fel is kerekedtünk felszerelkezve, szívünkben az úrnő parancsával megmenteni Nordtól Ghalla lakóit. Utunk közben ősi énekeinket hallattuk, arról beszélgettünk miket teszünk a Quwargokkal majd. Egy kopár, sziklás helyen meneteltünk hű társaimmal, amikor beszakadt alattunk a talaj, és egy burástya keltetőfészek közepébe zuhantunk. Csáprágók a toron, savas nyálka, és milliárdnyi kékpáncélos szörnyezet. Szerencsére lélekbúvárjaink felkészültek, és a nyelvükön beszélve sikerült tisztázni, hogy nem támadni akarunk, baleset volt. De ami ezután történt...
Azok a szemek... bogárfeketék voltak, tükröződtünk rajtuk. Aztán egy vöröses villanás bennük, és a teljes fészek megvadult. A burástyák quwarg nyelven kezdtek beszélni és egy furcsa, Dornodont emlegető imát hajtogattak. Nem akarom, hogy ezt az élményt megéljétek. Nem való ez se gyermeknek, se felnőttnek. Sajnos a fészek nyálkás, ragacsos felülete is ellenünk dolgozott, ám Istenünk áldása és törzsünk mágiája nyomán fajunk tagjai meg tudtak birkózni a mozgással, így már nem volt más választásunk: harcolnunk kellett, és megoldást keresni a veszedelemre. Egész jól tartottuk magunkat, majd megjelent Kirin, a Rettenet. Én is csak hallottam róla. Veszedelmes, mindenre immúnis páncél, monumentális alkat. Mindaz, amit nem akartunk ellenünk látni. Ő vezette a burástya hadakat, így buzgón foházkodva Sheranhoz és fajunk istenségéhez, az életünkért küzdve igyekeztünk megmenekülni. Sok, bátor harcosunk vált a szörnyetegek martalékává, és volt, kit a nyálka nyelt el örökre."
Íme a verseny egyetlen korlátozó szabálylapja, ami okozott fejtörést rendesen. Voltak nekem is jó pillanataim, amikor egy Quwargya ellopta a Minotaurusz eunuchot, és pattogtathattam a lapjaimat vele, mint egy Inváziómestert is, akivel elszaladt a ló, és párszor kimehetett egy körben így. (Szánalmas tekik ismét felbukkantak) Aztán jött Kirin. Nehéz volt tartani magam minden meccsben, mert ugye a fajok közt megint itt a bibi. Funkciók. De hát ugye meg kell mentenem a hangyákat, így ahogy lehetett, igyekeztem keresni a rést a pajzson. Az lett volna az esélyem, ha találok egy herét valahogy. Na most ez kimaradt, ami miatt küszködtem rendesen. A meccsek háborúba torkollottak, ami nem a srácaimnak kedvezett, így egy hosszú meccset elvesztve és egy másikat be nem fejezve szintén alulmaradtam.
"A küzdelem, és a kijárat keresése horrortörténetekbe illett. Nem szoktam félni semmitől, ám ez nem evilági volt. Quwarg varázslatok, burástya nyálka, rengeteg lény akik belénk akartak petézni, és felfalni. Plusz az a szag... Dornodon, és pribékjei illatanyaga az amúgy is nehezen tolerálható burástya nyálka szagot megkeverve egy teljesen új szintre emelték a "nem akarom" fogalmát. Küzdelmünk a fenevadakkal 5 órán át tartott. Már-már feladtuk, ekkor a föld megnyílt, megjelent maga Aliza, és kimenekített minket, a szörnyeket pedig feltartóztatta seregével. Hálásak vagyunk nektek nyolclábúak örökké...
Utunkat velük folytattuk sebesülten, de most már nem állhattunk meg az öbölig. Péter Gemina könnyeit hozta magával, mely hamar remdbehozott bennünket. Eltelt három nap és három éj, majd megpillantottuk Alanor kikötőjét...
4-2 oda
4. Fejezet - A hullámok úrnője
Sára István - Villámháború szirénekkel
"Végre ott álltunk a parton. A hajó hatalmas volt, elfértünk mind rajta. Egy nap pihenő után elindultunk, és a hűs habokat meghódítva a messzi Ryuku szigetvilágot vettük célba, hogy megkeressük Leirát. Bevallom, azokkal a vörös szempárokkal álmodtunk mind aa legutóbbiak után, és mind nyugtalanok voltunk. Féltek a katonák, és már csak isteneinkbe vetett bizodalmunk maradt. Egyik éjjel hatalmas viharba keveredtünk. A felbérelt hajósok igyekeztek úrrá lenni a helyzeten, de a helyzet katasztrofális volt. Csapdostak a hullámok, mennydörgés, vihar, és a mételyező tengerillat. No és persze a rettegés hangjai. Nem tudtuk mi vár még ránk, ekkor valami halféle átugrott a hajó felett, elragadta egyikünk, majd eltűnt. Ha ezt túléljük, többet nem megyek tenger közelbe, gondoltam. Egy újabb lény repült át, újabb harcosom oda. Egy fura éneket hallottunk, amely valahogy nyugtatott bennünket, de nem tudom miért volt ez. Geológusaink és csatamágusaink észrevették, hogy a lény ugyanolyan vörös szemmel rendelkezik, mint korábban Nil, vagy épp a burástyák. Ez csak egyet jelenthetett... Quwargokat. De itt??? Aztán a hajóra kúszott egy sellő. Az a vörös, vérszomjas szempár. Sose feledem, míg élek. Felénk tartotta szigonyát, és katonáim fegyvert ragadva minket vettek célba. Nem tudom miért mi érdemeltük ki ezt a balsorsot, de nem volt mit tenni. Harcba kellett szálnunk és meg kellett mentsük társainkat a szirének csapdájából. Ahogy a villámok megvilágították a támadót, maga Leira, a Hangtolvaj jelent meg előttünk, aki a Quwargok átkozott nyelvén beszélt, és a vizet megfertőzte Dornodon varázslatával. Őszintén nem tudtam mi vár ránk..."
Eljött a verseny utolsó ellenfele, és a legijesztőbb matchup. Villámháború szirénnel. A jatékot hálóra kérte, és ez bizony hatalmas probléma. Minden meccsünk így zajlott: kitettem két lapot, elvitte. Ha megpróbáltam kicselezni, kitett egy Hendiala famot, majd várt. A meccsek konkrétan ebből álltak. El is vert kétszer hamar, a harmadikat szerintem nyerte volna, ha még van 10 perc. Erről tényleg nem tudok többet mondani. Lenulláztak.
"Életem legnehezebb éjszakáján voltam túl... Leira és testőrei elvitték majd a fél seregem, én is csak nem odavesztem. Tudjátok miért nem haltunk meg mind? Valahogy elmúlt a quwarg fertő reggelre. Technikusunk szerint lehetséges, hogy még nem olyan erős a varázsa a Quwargoknak, hogy ennyi ideig hasson. Miután Leira megnyugodott és rájött mi történt, nyomban visszahívta leányait, és egy pszi-ernyőt emelve leült tárgyalni velünk. Kiderült, hogy náluk járt Dexter, a quwargkutató egy szirénnel és a segítségük kérte. Mindenképp a hatalmas Zant szerette volna igénybe venni, hogy segítségével feltérképezhesse a kontinenseket elveszett fivére után, akit ő Zarknod néven emlegetett. Ők nem ismerték, így hosszas beszélgetés után segítettenk megtalálni neki. Amikor a mentális köteléket felvették, akkor minden elsötétült. Nord hangja visszhangzott a fejükben, és Elenios úrnő úgy érezték elhagyta őket. Aztán itt voltank. Őshangyákat folytottak a tengerbe, én pedig nem tudom mit is mondhatnék, rettegtem.
Ezek után elmeséltem isteni küldetésünket, és felajánlották a segítségüket a tengeren. Közösen utaztunk a pszi-ernyő alatt, majd egy héttel később megláttuk az első szigetet. Üdvözöllek benneteket a Ryuku szigetvilágban!"
Vége az első résznek.
5,5 - 0,5 oda
Utógondolatok a versenyről és a fajról:
A faj maga alapvetően vagy nagyon pörög, vagy pedig kontroll. Az adott quwargokat pár lappal tudom kezelni, ami azért nem rossz, mert a kapott plusz varázspont tud fájni rendesen. A formátum se kedvezett nekem, mert a pakliépítést a szabályzat miatt bekorlátozva rákényszerültem arra, hogy a gyengébb hangyák is helyet kapjanak az expedíción, valamint, hogy mindenképp 53 lapig mehettem, ami mellett 35 hangya kellett a céhek miatt. Úgy érzem a versenyen nem hibáztam a paklival, de ha kevesebben lehetnének, akkor tuti, hogy jobban szerepelnek. (Teszteltem Dungeon ligán párszor, és ott kevesebb hangyával és okos tech lapokkal dobogós volt, illetve ha többet vinném, többet fejleszteném, meg is nyerheti a káosz versenyt.)
Nos, a versenyt utolsóként végeztem, ám a történet ezzel koránt se ért véget!
Ha tetszett nektek, írjatok, kommenteljetek, lájkoljátok. Ha úgy érzi a közösség, hogy kíváncsi az Őshangyák küldetésének további részeire, akkor folytatása következik, ami pedig újabb versneyekre való elmenetelt jelent velük.
Az eddigi segítségeteket is nagyon szépen köszönöm, sokat jelent, hogy velem tartotok csemegézni amatőrlanden.
Sziasztok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése